A művész győri koncertje kezdetén nyilatkozott a gyorplusz.hu-nak.Laza eleganciával, az est másik vendégművészének, Fischl Mónikának a társaságában érkezett a Richter Terembe Dolhai Attila. A gyors lepakolást, gyors interjú követte, de az a néhány perc is megérte, hiszen a művész hosszú évek szakmai sikerei után is szerény és közvetlen.
Egy évvel ezelőtt egy nagyon fontos döntést hoztál az életedben, lemondtál a musicalekről az operett- és operaslágerek kedvéért. Miért?
Dolhai Attila: Meg kellett határoznom, hogy merre vigyen az utam. Kacérkodhat az ember egy ideig mind a két műfajjal, de ez a kettősség nagyon megterheli a hangot, így be kellett látnom, hogy hosszú távon ez nem működik. Eldöntöttem, hogy a komolyzene felé veszem az irányt. Azóta nagyon sokat járok énektanárhoz, repertoárt gyűjtök, olasz dalokat és áriákat tanulok.
Most, hogy lassan egy év eltelt a váltás óta, hogy érzed, jól döntöttél?D.A.: Talán egy pár év múlva tudok erre a kérdésre válaszolni. Ahol jelenleg tartok az egy nagyon hosszú folyamat egyik állomása, nem tudom, hogy meddig fejlődhetek még, és azt sem tudom, hogy mi az a szint, amit elérhetek. Az biztos, hogy hangilag és színészileg is ez egy jó és hasznos változás volt. Az énekórákon nagyon sokszor megélem azt a pillanatot, hogy „na igen, ezért csinálom”. Ezeket a pillanatokat szeretném átadni a közönségnek.
Érzed a saját fejlődésedet?
D.A.: Igen, persze. Két évvel ezelőtt például volt szerencsém operát énekelni Szegeden, mégpedig a Parasztbecsületet. Utólag visszahallgatva nagyon sok hiányossággal küzdöttem, akkor viszont úgy gondoltam, hogy megváltottam a világot. Minden pillanatnak megvan a saját varázsa, ahogy akkor annak is megvolt, de tudásban kevés volt a produkció.
Forrás és teljes interjú ITT.
Musical kiadványok, cd-k itt